Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, 1980. május 26-án indul Valerij Kubaszovval a világűrbe az Interkozmosz űrkutatási együttműködési program keretében. A magyar kozmonauta 31 évesen akkor a világ legfiatalabb űrhajósának számított. Magyarország a nemzetek között a hetedik volt a világűrben. Farkas 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a kozmoszban, és teljesített űrkutatási feladatokat a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén.
A Budapesten az Űrkutatás 2023 rendezvényen találkoztam Farkas Bertalannal, ahol volt lehetőségem beszélgetni vele a nagy utazásról.
Farkas, aki 1976-tól első osztályú vadászrepülő pilóta volt, 1977-ben önként jelentkezett az űrrepülésre a Magyar Légierő tisztjeként. Ő elmesélte, hogy felesége és édesanyja sokáig próbálták lebeszélni már arról is, hogy vadászpilóta legyen, ugyanis felesége megbízható férjet akart és Aida lányuknak további testvéreket. Végül mégis családdal együtt utazott ki Csillagvárosba 1978-ban. Itt elsőkörben elméleti, technikai, orvos-biológiai, repülési, ejtőernyős, valamint fizikai kiképzésen vettek részt az űrhajósok. Ezután következett a felkészítés második, speciális része, amely már a konkrét repülésre való felkészülést jelentette.
Arra a kérdésemre, félt-e a Világűrbe utazni, azt felelte, hogy nem félelmetes, hanem csodálatos élmény volt eljutni a Világűrbe, amit szeretett volna még megismételni, de későbbiekben más feladatot kapott. A Földet fentről látni büszkeséggel töltötte el. Amikor az űrhajóból kitekintve látja az ember a világmindenséget, és lenézve alatta a Föld van, csak akkor jön rá, milyen parányiak is vagyunk az univerzumban. Farkas számára a legérdekesebb a Világűrben a súlytalanság volt, mely annyira megfoghatatlan dolog, amire képtelenség a Földön felkészülni. Legveszélyesebb élmények a visszatérést nevezte meg, mert annak ellenére, hogy a földet érés minden egyes pillanatát előzetesen többször átbeszélték, mégis történt egy olyan műszaki meghibásodás, melynek következtében hatalmas túlterhelést szenvedtek el a becsapódáskor, de csodálatos módon életben maradtak.
Tapasztalatairól nagyon szívesen beszél a fiataloknak, és még a kilövés 44. évfordulója után is aktívan részt vesz a magyar űrkutatási programban. Jelenleg a Hunor Űrprogramban kiválasztott következő 2 magyar űrhajóst támogatja.
Szerző: Horváth Zsuzsanna
Forrás: Autographensammler Magazin 2024/4. szám
(www.ada1986.de)