Farkas Bertalan Az első magyar űrhajós
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, 1980. május 26-án indul Valerij Kubaszovval a világűrbe az Interkozmosz űrkutatási együttműködési program keretében. A magyar kozmonauta 31 évesen akkor a világ legfiatalabb űrhajósának számított. Magyarország a nemzetek között a hetedik volt a világűrben. Farkas 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a kozmoszban, és teljesített űrkutatási feladatokat a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén.
A Budapesten az Űrkutatás 2023 rendezvényen találkoztam Farkas Bertalannal, ahol volt lehetőségem beszélgetni vele a nagy utazásról.
Farkas, aki 1976-tól első osztályú vadászrepülő pilóta volt, 1977-ben önként jelentkezett az űrrepülésre a Magyar Légierő tisztjeként. Ő elmesélte, hogy felesége és édesanyja sokáig próbálták lebeszélni már arról is, hogy vadászpilóta legyen, ugyanis felesége megbízható férjet akart és Aida lányuknak további testvéreket. Végül mégis családdal együtt utazott ki Csillagvárosba 1978-ban. Itt elsőkörben elméleti, technikai, orvos-biológiai, repülési, ejtőernyős, valamint fizikai kiképzésen vettek részt az űrhajósok. Ezután következett a felkészítés második, speciális része, amely már a konkrét repülésre való felkészülést jelentette.
Arra a kérdésemre, félt-e a Világűrbe utazni, azt felelte, hogy nem félelmetes, hanem csodálatos élmény volt eljutni a Világűrbe, amit szeretett volna még megismételni, de későbbiekben más feladatot kapott. A Földet fentről látni büszkeséggel töltötte el. Amikor az űrhajóból kitekintve látja az ember a világmindenséget, és lenézve alatta a Föld van, csak akkor jön rá, milyen parányiak is vagyunk az univerzumban. Farkas számára a legérdekesebb a Világűrben a súlytalanság volt, mely annyira megfoghatatlan dolog, amire képtelenség a Földön felkészülni. Legveszélyesebb élmények a visszatérést nevezte meg, mert annak ellenére, hogy a földet érés minden egyes pillanatát előzetesen többször átbeszélték, mégis történt egy olyan műszaki meghibásodás, melynek következtében hatalmas túlterhelést szenvedtek el a becsapódáskor, de csodálatos módon életben maradtak.
Tapasztalatairól nagyon szívesen beszél a fiataloknak, és még a kilövés 44. évfordulója után is aktívan részt vesz a magyar űrkutatási programban. Jelenleg a Hunor Űrprogramban kiválasztott következő 2 magyar űrhajóst támogatja.
Szerző: Horváth Zsuzsanna
Forrás: Autographensammler Magazin 2024/4. szám
(www.ada1986.de)
Bertalan Farkas, der erste ungarische Astronaut, startet am 26. Mai 1980 zusammen mit Valery Kubasov im Rahmen des Interkosmos-Kooperationsprogramms zur Erforschung des Weltraums ins All. Im Alter von 31 Jahren war der ungarische Kosmonaut damals der jüngste Astronaut der Welt. Ungarn stand an siebter Stelle unter den Nationen im Weltraum. Farkas verbrachte 7 Tage, 20 Stunden und 45 Minuten im Weltraum und führte an Bord des Sojus-36-Raumschiffs Weltraummissionen durch.
Ich traf Bertalan Farkas auf der Veranstaltung Space Exploration 2023 in Budapest, wo ich die Gelegenheit hatte, mit ihm über seine große Reise zu sprechen.
Farkas, ein Kampfpilot erster Klasse aus dem Jahr 1976, meldete sich 1977 als Offizier der Ungarischen Luftwaffe freiwillig zur Raumfahrt. Er erzählte mir, dass seine Frau und seine Mutter lange versucht hatten, ihn davon abzubringen, Kampfpilot zu werden, weil seine Frau einen zuverlässigen Ehemann wollte und ihre Tochter Aida mehr Geschwister wollte. Schließlich ging er mit seiner Familie im Jahr 1978 nach Sternstadt (Sowjetunion). Hier erhielten die Astronauten eine theoretische, technische, medizinisch-biologische, fliegerische, fallschirmsportliche und körperliche Ausbildung. Danach folgte ein zweiter, speziellerer Teil der Ausbildung, der die Vorbereitung auf den eigentlichen Flug beinhaltete.
Als ich ihn fragte, ob er Angst hatte, ins All zu fliegen, sagte er, es sei nicht beängstigend gewesen, sondern eine wunderbare Erfahrung, die er gerne wiederholen würde, aber er hätte später einen anderen Auftrag bekommen. Die Erde von oben zu sehen, war eine Quelle des Stolzes. Wenn man aus dem Raumschiff herausschaut und das Universum sieht, und dann hinunterschaut und die Erde unter sich sieht, dann wird einem erst bewusst, wie klein wir im Universum sind. Für Farkas war das Interessanteste am Weltraum die Schwerelosigkeit, etwas so Ungreifbares, auf das man sich auf der Erde nicht vorbereiten kann. Die gefährlichste Erfahrung sei der Wiedereintritt gewesen, denn obwohl sie jeden Moment der Landung mehrmals geprobt hatten, erlitten sie einen technischen Defekt, der beim Aufprall zu einer enormen Überlastung führte, die sie aber wie durch ein Wunder überlebten.
Er spricht sehr gerne mit jungen Menschen über seine Erfahrungen und ist auch nach dem 44. Jahrestag des Starts noch aktiv am ungarischen Raumfahrtprogramm beteiligt. Derzeit unterstützt er die nächsten 2 ungarischen Astronauten, die im Rahmen des Hunor-Weltraumprogramms ausgewählt wurden.
Autor: Zsuzsanna Horváth
Quelle: Autographensammler Magazin 2024/4.
(www.ada1986.de)
